Kávézunk reggel, kávézunk délben, kávézunk este. Jöhet étkezés előtt, vagy a főfogás lezárása gyanánt, nekünk mindegy, csak fekete legyen. De a legfontosabb a napkezdés.. Hiszen nem indulhat el nap egy jó erős kávé nélkül.. Meg azért délelőtt is lecsúszik egy a hatékonyabb munka érdekében. Majd jön az ebéd utáni fekete, nehogy kómába essünk, és végül egy jó kis délutáni cappuccino, mert a barátnős időtöltéshez, vagy az otthoni lazuláshoz ez ugye abszolút hozzátartozik. De miért függünk ennyire ettől a különös italtól? Miért nem iszunk helyette teákat, limonádét, vizet? Mitől ennyire nagy misztérium a KÁVÉ?
A fenti kérdéseket természetesen nem fogom, és nem is tudom megfejteni, vegyétek költői gondolatsoroknak őket. Azt viszont tudjuk, hogy a kávénak, mint fogyasztásra alkalmas italnak óriási kultúrája van bizonyos országokban, amik egyértelműen történelmi szokásokra mutatnak vissza. És mi nagyon hálásak lehetünk ezeknek a hagyományoknak, és annak, hogy valaha hozzánk is eljutott ez a gazdag és utánozhatatlan nedű. Szerencsére ma már nagyon széles a választék, és a világ szinte bármelyik kávéját megkóstolhatjuk.. Én például tegnap egy különleges nicaraguai dohány kávét vásároltam, és olyan illat lengte be a konyhát a főzés után, hogy még az elfogyasztása előtt elvarázsolódtam.
Valójában a kávé számomra is egy teljesen megfoghatatlan dolog. Néha azt gondolom, tudnék élni nélküle is, biztosan nem hiányozna a fura felpörgetett állapot, amit a reggeli kávé okoz.. Viszont jól jön a munkában, hiszen hatékonnyá tesz. Az illata pedig egyenesen megbolondít. Bármely napszakban jól esik a friss kávé illata, és néha elég beleszippantani a kávés üvegbe, és máris érzem milyen különleges ez a termés. Hiányozna, ha meg kéne válnom tőle..
A kávét sokféleképpen szeretjük és fogyasztjuk: feketén, kevés tejjel, sok tejjel, vízzel, habosan és tejszínesen, fahéjjal és kakaóval, kicsi csészékben és nagy poharakban, a lényeg mindig ugyanaz: kávézzunk egy jót! Mert ez alapja lehet, egy beszélgetésnek, egy találkozásnak, egy komolyabb alkalomnak, minden olyan eseménynek, ami egy kis meghittséget, vagy nyugalmat kíván. Hiszen megmagyarázhatatlan módon szeretjük kevergetni és kortyolgatni a feketét..
Érdekes tény viszont, hogy ha kávéfogyasztásról van szó, akkor több csoportra esünk szét:
- Van aki egyáltalán nem, soha, nincs is szüksége rá és nem is volt..
- Van aki a kötelező reggelit issza csak..
- Vannak a “lánc” kávéfogyasztók, akik napi négy, öt, hat kávét is legurítanak, csak az agy pörögjön, a munka meg ne álljon.. Ez lenne a függőség?
- És végül vannak a kávéimádók, akik mintegy művészetért rajonganak a kávéért.. Odafigyeléssel készítik, örülnek az illatának, játszanak a habjával, és minden egyes kortyát imádják.
Te melyik csoportba tartozol? : )
Így vagy úgy, kávé nélkül nem világ a világ, nem reggel a reggel, nem indulnak el rendesen a napok, és nem lökődik bele a szervezetbe az erő, amitől úgy érezzük: ma bármire képesek vagyunk..!
Köszönöm, hogy a Kre.Art. oldalára látogattál!
Ha tetszett a bejegyzésem oszd meg másokkal is!
Ha csatlakozni szeretnél a facebook oldalamhoz, kattints a képre!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: